Onopordum performance

Testtudat, test-idő, gyakorlás és ritmusok

Egyre inkább tiszteletben tudom tartani a saját ritmusomat, ritmusaimat az életem alakításában. Az ’idő’ most emiatt is, és a térről való szűnni nem akaró gondolkodásom okán is elöl van a tudatomban. Ha testről gondolkodom, az idő (is) egyértelműen jelen van a folyamatban levés, a homeosztázis, a létezés és a mozgás időbelisége, valamint a testi struktúrák, folyadékok és funkciók egyszerre lüktető és hullámzó különböző ritmusai révén.

Mi az, hogy valaminek a ritmusa – és annak a ritmusával együtt lenni, vagy attól eltérni?

Hagyni, hogy az egyes dolgoknak a saját ritmusa bontakozzon ki, a saját tempója.
És ezáltal teljesedjen ki önmagában és éltessen engem is.

Ráismerni, hogy a különböző dolgok különböző ritmusai együttesen tudnak hatni és összeadódni.

Ha a testtudati gyakorlásaimra gondolok, kirajzolódik egy egyszerre és egymást támogatóan létező, különböző ritmusokat magába foglaló hálózat. Van, amit rendszeresen gyakorlok, és van, ami szigetszerű intenzív mélyülésekkel és aztán a hétköznapokban tovább vitt és ülepített tapasztalással van jelen. Mára számomra a rendszerességet a TaiChi és a ChiKung adja, ami pedig az üres-teli egyfajta váltakozásaként intenzív időszakok és a tapasztalat ülepedése és beépülése ritmusokban van jelen az a Body-Mind Centering® (BMC®) és tulajdonképpen mostanra a tánc is.

A TaiChi gyakorlás közel 10 éve (ha jól emlékszem, 2016 januárjától) heti rendszerességgel és évi egy intenzív elvonulással a részem. A ChiKung gyakorlás – egy évekkel ezelőtti rövidebb napi szintű gyakorlási periódus, majd egy pár hónapnyi heti szintű gyakorlás után –, 2024 december közepe óta, tehát egy jó fél éve lett a rendszeres, napi szintű gyakorlásom része.

Ezeknek ez a ritmusa: igazi hatását akkor tapasztalom, ha az energetikai gyakorlás beépül a mindennapokba, és rendszeresen, ha úgy tetszik folyamatosan jelen van.

A Body-Mind Centering® pedig úgy épül be a mindennapokba, hogy az intenzív gyakorlások során megélt és testben felismert tapasztalat, embodiment, mozgásmintázat – azáltal, hogy felismerem vagy újratanulom –, az onnantól kezdve jelen van, és visszatalálok hozzá: betáplál a mindennapi tevékenységeimtől a munkámon át az alkotói és előadói helyzetekbe. Ezt tehát nem úgy gyakorlom, hogy elmegyek egy órára, meg következő héten ismét, hanem ezeknek a sűrű időszakoknak a tapasztalásai és megélései valamit át tudnak billenteni, újra kapcsolni, áthuzalozni stb., ami onnantól kezdve velem van. Ott van minden alatt.
Lehet ez a ritmus havi egy hétvége 10 hónapon át, vagy néhány havonta / évente egy 1- 2 hetes intenzív, a lényeg, hogy amikor benne vagyunk, akkor kellő ideig teljesen odaadjuk magunkat ennek a figyelmi és testi állapotnak. Az én életemben mondjuk ez is már 12 éve (2013 óta) jelen van, az utóbbi négy évben kifejezetten intenzíven, és folyamatosan visszatérek hozzá, ami által újra és újra beljebb lépek. Mélyülök és egyre több összefüggés, tapasztalás áll össze bennem, és válik hozzáférhetővé.

A mind a TaiChi, mind pedig a BMC® gyakorlás során többször megélt „most ismét mintha beljebb léptem volna” élmények hatására egyértelműen érzem, hogy a kitartó gyakorlásnak – legyen az rendszeres vagy sziget szerű – lesz hatása.
Változom, változunk. Mozgásban, tudatosságban, cselekvésben.