írom Tag

"Hiszen az ambivalencia az egyik hajtóereje, magának a kutatásnak." - írja egy szakértő a szövegem szétcincálásakor tett megjegyzései között. Abszolút. Az ambivalenciám csodálatos útjelző, amivel lassan megtanulok navigálni a világban, és az intuícióim között. A kutatásomban, ami hol a doktori témámra szűkül,

Egyre inkább tiszteletben tudom tartani a saját ritmusomat, ritmusaimat az életem alakításában. Az ’idő’ most emiatt is, és a térről való szűnni nem akaró gondolkodásom okán is elöl van a tudatomban. Ha testről gondolkodom, az idő (is) egyértelműen jelen van